Nemrég ismerkedtünk a postás bácsival, majd sikerül megfigyelnünk, ahogy az utcánkban szinte minden postaládába bedobja a levelet, sőt, volt ahova be is csengetett és személyesen adta át. Lányom elkezdte azt játszani, hogy ő a postás. Kaptam az alkalmon és gyorsan készítettem nekik a kéznél lévő papírdobozunkból egy postaládát. Mindössze egy nyílást kellett bele vágni, a két gyereknek így is maga lett a tökély. Nem is kellett festegetni (meg még nem is akartam, mert annyira még nem tudnak vigyázni, féltem, hogy a festéktől ne legyen bajuk.) Régebbi rajzaikat dobták bele. A nagyobb már megpróbálta össze is hajtani az A4-es papírokat. Jó kis szem-kéz koordinációfejlesztő 2 év körül. Még azt is megfigyelhették, hogy az összehajtott papír az egyik irányba fér csak bele. Ezzel majd két órán át elvoltak, úgy hogy közben persze mindig újra ki kellett borítani, majd visszarakosgatták. Egyszer én voltam a címzett, minden levelet el kellett olvasnom, 2,5 évesem meg elmagyarázta, hogy mire mit rajzolt. Mire apa hazaért, ő is üríthette ki a postaládát. Nagy örömére számla nem volt benne, de ő is megtudhatta, miket írt neki a két gyerek.
Később továbbgondoljuk, nekünk most ennyi is elég volt…

Ha tetszik, csatlakozz a Facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!