El is felejtettem nektek mutatni, hogy a nyáron sokat dolgoztunk. Idén debütáltam a lekvárokkal.

Kaptam egy csomó sárgabarackot, amit végül megcsináltunk lekvárnak. Utána viszont annyira belejöttem, hogy őszi barackhoz is kedvet kaptam.

Az apróságok meg örömmel darabolták. Ami nagyon jól fejleszt és a puha húsú, érett gyümölcsökkel és a “babakéssel” a legjobb ezt elkezdeni. Miután megvoltak a lekvárok kellett hozzá címke is. Megrajzoltam a barackokat, ők pedig kiszínezték.


Örültem, hogy megcsináltuk, mert az őszit már cukor nélkül tettük el és a sárgabarackba is jóval kevesebb került, mint az “előírás”.
Később készült két üveg aszalt paradicsom, azt is “díszítettük”.

Ha tetszik, csatlakozz a Facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!

Említettem korábban, hogy esküvőre készültem. Igazából a szervezkedésben is részt vettem. Férjemmel mi készítettük a meghívókat, a boroscímkét és a köszönetajándékokat.
Az ifjú pár házasságkötésének története ott kezdődött, hogy Párizsban jártak. A most már ifjú férj ott kérte meg a most már ifjú feleség kezét (vagy csak lehajolt cipőt kötni…mint a kedves barátok jelezték a gratulációk során ) Ezt követően ránk esett a választás, hogy a fent említett pár dolgot kivitelezzük. A meghívó “mintáját” ők választották, mi rájuk igazítottuk és így az Eiffel-torony is “bekerült a képbe”. A köszönőajándék mézeskalács pedig a meghívó mintáját igyekszik feleleveníteni. Most, hogy összekötötték az életüket, megmutathatom nektek a hosszú munkafolyamatok eredményét.


A 117 db szív egy része:

Meghívó és boroscímke:

Boroscímke az üvegen:

További mézeskalács szíveket láthatsz a galériában.

Még több mézeskalács: itt!

További esküvői ötleteimet itt találod!

Ha tetszik, csatlakozz a facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!

Megálmodtam, és hosszas tervezgetés után meg is valósítottam egy különleges ágyrácsvédőt a gyermekem kiságyába. Az alapelgondolás az volt, hogy állatok szerepeljenek rajta, ha lehet egy mesélhető történet alapján. A másik szempontot pedig befolyásolta, hogy viszonylag olcsón sikerült beszereznem egy csodaszép kék színű méretes anyagot. Ebből jött az elgondolás, hogy akkor tengeri vagy vízi élővilág jelenjen meg rajta.

Összegyűjtöttem pár víziállatot, amik elég jellegzetesek. Lerajzoltam őket, próbáltam egy stílusúra összehangolni az egészet. Kiszámoltam, hogy ha 20×20 cm-es négyzetekre osztom fel, akkor 11 képre lesz szükségem. Ennek megfelelően papíron megterveztem, hogyan is fog kinézni, milyen sorrendben legyenek rajta az állatok. Figyelembe vettem, hogy melyik állat milyen színű és formájú lesz, így raktam őket sorrendbe. Ráöltöttem a kék anyagra egyik felére a figurákat, majd a közbélést, összevarrtam a hátuljával, kifordítottam. Besteppeltem 20 centiméterenként, varrtam hozzá megkötőket. Miután megnéztem hova kell, felerősítettem azokat is. A történet az én fejemben már megvan, sőt már megvolt, mielőtt nekiálltam. Olyan, amit egy féléves kortól, másfél éves korig lehet mesélni a gyerekeknek. Az ágyrácsvédő nagyon hosszú, egy képre nem fért rá, csak részleteket tudtam lefotózni belőle. Sorrendben teszem fel. /Segítek a felismerésben: teknős (fiú), rák, csikóhal, kék hal, tengeri csillag, medúza, delfin, polip, zöld-rózsaszín hal, tengeri csiga, teknőslány./

Kíváncsi vagyok, ti milyen mesét találnátok ki! Ha bárki szeretné velem megosztani, azt szívesen veszem, a zsorika@zsorika.hu e-mail címen keresztül megoszthatja velem. Ha hozzájárul, akkor a meséjét a honlapon is megjelenítem.

A többi baba-mama témájú cikkemet megnézheted itt!

Ha tetszik, csatlakozz a facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!

Amikor felkeresnek egy-egy tervezési feladattal, általában két-három ötlettel állok elő, amiből a megrendelő választhat, és a számára leginkább tetszőt közösen csiszolhatjuk tovább. A mostani bejegyzésben egy ilyen folyamat során kiesett, de számomra annál kedvesebb meghívóról lesz szó. Ezt is esküvőre terveztem, azzal a szándékkal, hogy az túlmutasson a hagyományos funkcióján, miközben azt is maradéktalanul ellátja.

Az elképzelésem az volt, hogy a kihajtható meghívó tartalmazzon az invitáló szövegen, idézeten és táviratcímen kívül egy valódi papírfényképet is. Ha nem ragasztjuk rá a meghívóra, hanem fényképfülekkel illesztjük be a képet, az önmagában is túlélheti az általában rövid életet megélő esküvői meghívókat.

Innen már csak egy további szikra volt, hogy a meghívó funkcionálhatna “fényképtartóként” is. A prototípus végül így nézett ki:

…és valahogy így működik:

Az ötletet használjátok bátran saját meghívótokhoz! Kellemes kreatívkodást!

További esküvői ötleteimet itt találod!

Ha tetszik, csatlakozz a facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!

Ebben az évben több esküvőre is hivatalos voltam. Előfordult, hogy az előkészületekből is kivettem a részemet. Ez a szolid esküvői meghívó például Andi és Laci nagy napjára készült. A tervezéskor az volt a pár kérése, hogy ne legyen bonyolult, de maradjon mégis elegáns. Végül egy háromrét hajtott, A5-ös méretű, akvarell papírra nyomtatott megoldásban egyeztünk ki.

A választott betűtípus a Scriptina nevű font lett, melyet megtaláltok az előző bejegyzésben már ismertetett dafont.com -on a kalligrafikus készletek között.

A kis példányszám miatt a nyomtatás kivitelezhető volt házi körülmények között, a választott méret miatt ráadásul egész gazdaságosan is (2db fér egy A4-es lapra). A meghívóra végül került egy ragasztott masni, ami az egészet összefogja, így máris kerek egész!

Ha tetszik a minta, akkor te is használhatod a saját alkotásaid díszítéséhez. Letöltheted JPG és SVG formátumban. Ez utóbbi vektoros típus, minőségromlás nélkül nagyítható tetszőeleges méretre. Jobb gomb a hivatkozáson, majd mentés másként:

• díszítő minta JPG formátumban
• díszítő minta SVG formátum

További esküvői ötleteimet itt találod!

Ha tetszik, csatlakozz a facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!

A vállalkozásom szépen lassan kezd beindulni. A szemfülesek már észrevehették, hogy felkerült az egyéni vállalkozásom adószáma is az oldalra, vagyis mostantól lehet tőlem ezt-azt rendelni, mindenféle ötlettel megkeresni, és megbízni azok megvalósításával! A sok papírmunka mellett persze a reklámra is gondolnom kell, ezért éreztem szükségét, hogy legyen saját névjegykártyám is. Reklám nélkül nem megy semmi – szokták mondani – hát legyen! De hogyan is készült el? A cikkből megtudhatod.

Először is átgondoltam, hogy pontosan mire is akarom használni. Nem vagyok utazó ügynök (egyelőre), így nem kell nyomdai méretekben (minimum ezres példányszám) gondolkodnom, mert nem fogom minden utcasarkon osztogatni. Elég lesz házi körülmények között legyártani azt a kis példányszámot. Aztán az is fontos szempont volt, hogy könnyen elkészíthető legyen, de mégis egyedi. Kerüljön rá a logóm, az elérhetőségem és minél tömörebben az az üzenet, amit a vásárlóim felé sugározni szeretnék. Hosszabb ötletelés után arra jutottam, hogy a standard névjegykártya méretű (9×5 cm) lapot megbolondítom egy csöpp textillel. Hasonlót ti magatok is készíthettek:

A névjegyet könnyedén megtervezhetjük valamilyen grafikus programban (esetemben Gimp-pel, amit ingyenesen le tudsz tölteni: http://www.gimp.org/ ). Érdemes különleges betűkészletet választani hozzá, ami tükrözi egyéniségünket, vagy azt, amivel foglalkozunk. Ebből is rengeteg szabadon letölthető típust találhattok a neten. Íme néhány gyűjtőoldal:

• http://www.dafont.com/
• http://www.azfonts.net/
• http://www.1001freefonts.com/

Ha készen van a terv, akkor ne felejtsünk el halvány vágójeleket tenni a sarkaira, hogy majd a kivágásnál segítsenek bennünket! Egy A4-es lapra 10 db fér el belőle, amelyeket szépen egymás mellé illesztve helyezzünk el. Nem túl vastag, de azért megfelelően merev, színes ívre mi is kinyomtathatjuk a végeredményt. A legtöbb nyomtató még a kisebb domborulatokkal is megbírkózik, tehát a papírnak lehet szerkezetbeli mintája is.

Nekem szükségem volt még maradék textil darabokra (esetemben a patchwork anyagaimból válogattam), ollóra és szikére.

A textildarabok a logóm közepére kerültek. Ezt úgy oldottam meg, hogy a kör jobb és bal oldalán belevágtam szikével, így készítve elő a helyet a textilcsíkok befűzésére.

Mivel a vágás viszonylag kicsi, ezért nincs szükség ragasztásra sem. Levágtam a csíkok végét, hogy minél kevesebb lógjon ki a hátoldalon.

Az elkészült darabok mindegyike különböző, egyedi lett. Ha pedig valakinek kedve támadna válogatni, biztosan talál stílusához illőt. Akárcsak a galériámban megrendelhető kreációk között! Ugye már te is megnézted?