27 ovisnak és még pár gyereknek készített maci. Igazából az összes nincs is a képen, mert volt, aki előbb megkapta, minthogy a kép elkészült.
Régi, itt-ott foltos, apró lyukas, kinőtt gyerek pólókból, trikókból és leggingsekből készült macik. Szemük, orruk hímzőfonallal varrva, műanyag granulátummal töltve. Igazából én nyugimacinak hívom őket, mert pont ovis gyerek kezébe való méret és a gyöngyös granulátum miatt gyűrni megnyugtató hatású.

Ha tetszik, csatlakozz a Facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!

Régen jártam itt a honlapomon, nem volt időm írni. Azonban eddig sem tétlenkedtem, mindig jár a fejemben, kezemben valami. Mindig tanulok valami újat, mindig készítek valamit. Megpróbálom nektek a közeljövőben megmutatni, mi mindenen töröm a fejem. Legtöbbször most az újrahasznosítás foglalkoztat. Három dolog miatt. Az egyik oka, hogy kevesebb szemét legyen körülöttem, a másik hogy olcsón előállítható legyen, a harmadik, hogy megőrizzünk olyat, ami fontos számunkra.
Másfél éve készítettem körülbelül el ezeket a képeket az óvodánk falára, mert nem szerettem, hogy kopárak a falak. Egy óvoda szerintem legyen vidám és színes, de ugyanakkor ízléses. Előtte sokat mászkáltam be az óvoda pici raktár helyiségébe, ahol találtam néhány régi képet. Ezeket hazahoztam, letakarítottam, a kereteket picit megcsiszoltam és akril alapozóval lekentem. Majd találtam bent is, itthon is néhány tubus maradék akrilfestéket. Mindegyik keretet más színre festettem – szándékosan. Egyrészt, hogy színes legyen minden, másrészt, hogy spóroljak. A képeket is én készítettem. Megkérdeztem a kollégáimat, hogy mi a kedvenc meséjük. A legtöbb szavazatot kapott mesék – illetve amelyiket tudtam illusztrálni – elkészültek. Maradék textileket, fonalakat, színes újságpapírokat, vízfestékeket, színes ceruzákat, tűfilceket használtam. Miután kikerültek, én nagyon szívesen mentem ezután végig a folyosón, remélem, hogy másoknak is örömet szereztem vele!
Amit vettem az egész projekthez: egy tégely akril alapozó és kartonok a képkeretekbe, viszont megmentettem öt képkeretet a hatból. Sajnos, az egyik annyira sérült miután szétszedtem, hogy nem érte meg vele bajlódni.
Mielőtt kidobtok valami hasonlót, gondolkozzatok kicsit, lehet-e még valamire használni!
Előtte:

Utána:

Ha tetszik, csatlakozz a Facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!

Fejlesztésként rajzoltam néhány tojást, aminek az egyik felére rajzoltam mintát, a másikra nem. Azt a gyerkőcöknek kellett kiegészíteni, majd kiszínezni. Négy darab tojás volt a lapon, ezeket kivágva, félbehajtva majd összeragasztva térbeli papírtojást kaptunk, amit fel lehet akasztani a barkaágakra is. Ezt továbbfejlesztették a gyerekek: a megrajzolt sablont színes papíron körberajzolták, vágták, ragasztották. A minta rajta lyukasztóval készült, azzal díszítették. A kilyukasztott papírból még szalagot is tudtak rá készíteni.
Nem is írom le, mennyi mindent fejleszt, mert nagyon sok mindent. De ha alapokat adunk a gyerekeknek, majd lehetőséget számos anyag és eszköz felhasználására, akkor a kreativitásuk biztosan fejlődik, mert a színes tojásokhoz egyéb közöm nincs.

További húsvéti ötleteimet itt találjátok.

Ha tetszik, csatlakozz a Facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!

Amikor a gyerek is újrahasznosít (kis segítséggel). A játékot az 5 évesem találta ki, megrajzolta a hernyókat csipeszméretűre, körbevágta. Én segítettem kivágni a kozmetikai kendőtartóból a kartonfát, összeilleszteni a gurigával, majd bevonni vastag cellux-szal a hernyókat, végül keskeny kétoldalú ragasztóval felerősíteni a csipeszekre.
Fejleszti a kreativitást, finommotorikát, arányérzéket, hosszúságmérést (akkora hernyó kell, mint amekkora a csipesz).
A kész játék pedig arra való, hogy a hatféle színű hernyó kerüljön fel a fára. Lehet ezt dobókockával is játszani, vagy csak egyszerűen felcsíptetni úgy, hogy ne dőljön fel a fa. Fejleszti a gondolkodást, szem-kéz koordinációt, finommotorikát és erősíti a kézizomzatot.
Gyerek által hulladékokból tervezett, önfejlesztő játék, amiből nagyon sokat tanulhat.
(Bocsánat a képminőségért, nem sikerült jobbat összehozni.)

Ha tetszik, csatlakozz a Facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!

Kintre, bentre jó elfoglaltság ez a kis elkapós ügyességi játék. A béka teste WC-papírgurigából van, bevonva zöld papírral, egyik oldalán tűzőgéppel összetűzve. Gyerekek dekorálták. Kivágták a lenti sablon alapján a hasát-lábait és ráragasztották a hasára. Fekete zseníliadrótból legyet hajtottam, rákötöttem egy hímzőfonalra, hozzátűztem tűzőgéppel a béka szájához. Remek kis játék szem-kéz koordináció gyakorlására, és megismerni, rögzíteni, mit is eszik a béka. (Ha nincs otthon zöld papír, festeni is lehet.)

Itt az összes vízzel kapcsolatos ötletemet megtaláljátok.

Ha tetszik, csatlakozz a Facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!

Tavaly készítettem az óvodásaimmal és a sajátjaimmal esőfelhőket. 28 gyerekkel végül csak felhőket tudtam, de nagyon lelkesen varrogattak ők is. A felső képen láthatóakat egy középsős és egy kiscsoportos készítette, az alsó két képen lévőket pedig javarészt nagycsoportosok és néhány középsős.
Maradék kartondobozok, maradék fonal, maradék gyöngyök. Teljesen újrahasznos.

A varrás fejleszti a figyelmet, monotóniatűrést, finommotorikát, téri irányokat, szem-kéz koordinációt. Gyerekekkel tompa vastag tűvel, vagy műanyag tűvel szoktunk először próbálkozni. Gyakoroljátok sokat!

Itt az összes vizes ötletemet megtaláljátok.

Ha tetszik, csatlakozz a Facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!

Óvodásokkal készítettünk feketerigókat tojástartóból. Levágtam a tojástartó-tálcák tetejét. Befestették feketére. Száradás után kenhető hobbiragasztóval ráragasztottunk három fekete madártollat – egyet faroknak, kettőt szárnynak – és az általam kivágott sárga csőrt. Végül egy fehér lakkfilccel szemeket pöttyintettünk rá.
Nagyon egyszerű a kivitelezése és újrahasznosított anyagból készül.

Ha tetszik, csatlakozz a Facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!

Feketerigókat horgoltam ovisoknak érzékenyítéshez. Egy fiú, egy lány. A leírását egyelőre nem tudom megosztani, mert a mintát, amit találtam nem igazán tudtam követni, így érzésre dolgoztam egy idő után. A lány rigó már újrahasznosított fonalból készült.

Ha tetszik, csatlakozz a Facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!

Katica jelmezt is készítettem farsangra. Igazából gombhoz a kabát esete valósult meg. A fejpánthoz kellett legyártanom a többi részt. Vehettem volna katica jelmezt, de azok nekem annyira nem tetszenek. Nehéz lenne megfogalmazni, miért. Így megvalósítottam a saját elképzelésemet, ami szerencsére a tulajdonosának is bejött, nagyon jól áll neki, mert kellően vagány.


A tüllszoknyával kezdtem. Vettem fekete kb 2,5 cm vastag gumit és 2,5 m hosszú 150 cm széles piros tüll anyagot. Ez utóbbit felvágtam csíkokra. A csíkok hossza a szoknya hossza kétszer és még két centiméter, a szélességük olyan 6-8 cm. Majd hurkolással ráerősítettem mindegyiket a gumira egyesével. Ez egy időigényes feladat, de szerintem megéri. Előnye, hogy varrni csak a gumi összevarrásánál kell.
A szárny elkészítése még hosszabb idő volt, de végül olyan lett, amilyennek elképzeltem. Újságpapírt csíkokra vágtak a gyerekek, én meg csirízzel (liszt és víz) felkasíroztam a megfelelő felületre. Nálam ez egy Bilibo nevű játék volt. Csirízzel beáztattam a papírcsíkokat, sok réteget egymásra illesztettem, majd száradni hagytam egy napot. Levettem, méretre vágtam a két szárnydarabot. Nem volt elég erős, így fehér papírcsíkokat ragasztottam még rá kívül-belül hobbiragasztóval. Száradás után befestettem mindenhol a megfelelő színnel. Száradás után kartonnal összeragasztottam a két szárnyrészt. Ragasztottam rá vastag fekete gumikat és újabb kartondarabot ragasztottam rá. Mindent ragasztópisztollyal oldottam meg, hogy jól tartson.


Tanító szándékkal, hogy rögzüljön, mit is esznek a hétpettyes katicák maradék piros fonalból kis kosarat is készítettem meg levéltetveket bele. A kosarat úgy horgoltam, mint egy sapkát, csak a végén fület horgoltam neki. A levéltetvek Kindertojás belsők behorgolva zöld és fehér fonallal. A kosárra a végén régebbről maradt fa katicákat ragasztottam ragasztópisztollyal.

Mindezt fekete harisnyával vagy cicanadrággal és fekete felsővel fogja viselni a gazdája. Az ő ötlete és kivitelezése volt félig az álarc a szetthez.
Igyekeztem minél több dolgot újrahasznosítani hozzá.
Szerintem szuper lett.

Régen nem jelentkeztem. Az alkotást nem hagytam abba, de posztolni nem volt időm. Most épp meg tudom mutatni egyik farsangi jelmezemet, amit most készítettem.


Illetve csak félig én, egy részét használtan vettem, a kardot kaptuk. Nem tetszett, hogy nincs hozzá lábszár-védő rész és a tornacipőt sem éreztem megfelelőnek. Így ezekhez vettem egy fényes anyagot a méteráru boltban. Kartonból kivágtam a térdrészt és a lábszár részt. Ragasztópisztollyal ráragasztottam a fényes anyagot és némi maradék gumit. A cipőre pedig varrással és ragasztással, maradék gumival fényes lábfejrészt is csináltam. Maradt még fényes anyag, így a pólóra felvarrtam még némi fényes díszt előre és hátra is. Szerencsére ez az anyag nem foszlik, így nem kellett sokat foglalkozni vele.



Egy lovag ló nélkül mit sem ér! Kihasználatlan férfi zokniból, régi gombokból, régi fonalakból, görbe szerszámnyélből, vatelinből és szaténszalagból lovat is készítettem. A zoknit először kitömtem, rávarrtam a fonalat sörénynek. Horgoltam füleket, odavarrtam. A gombokat szemnek is odaerősítettem varrással. Ragasztópisztollyal a szaténszalagot ráerősítettem. A zokni nyílásába belenyomtam jól a kissé levágott szerszámnyelet, majd először a bélés végét, majd a zokni végét ragasztópisztollyal hozzáerősítettem. Spárgával ezt a részt jól átkötöztem, hogy ne jöjjön szét. Nem annyira nehéz feladat nekünk felnőtteknek, de óvodáskorúaknak kiváló szerep és fejlesztőjáték.

Ha tetszik, csatlakozz a Facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!