Első táskám pár éve készült, amikor –·sajnálatos módon –·az egyetlen és imádott “mindenelférbenne” batyumat ellopták. Szaladgáltam, ügyintéztem, de kellett egy másik alkalmatosság, amiben hordhatom a dolgaimat. Jártam a boltokat, de nem találtam meg az Igazit. Vettem ugyan egyet, mert kellett, de nem volt a “nagybetűs” TÁSKA. Nem sokkal a történtek után akadt a kezembe egy fekete-fehér kockás rövidnadrág, amit már “leselejteztek”· Mivel rám nem volt jó, de megláttam benne a lehetőséget: belőle fog készülni a TÁSKA. Nézegettem, tervezgettem, majd lassacskán nekiláttam a munkának. Méricskéltem, szabtam, elmélkedtem, hogy is kéne, majd belevágtam. Szétvágtam a nadrágot, hogy megfelelő méretű legyen. Régi fekete szoknyából vágtam ki egy hosszú csíkot, és kerestem egy régi övcsatot is, amit befűztem a nadrág övtartó részébe. Az oldalait összevarrtam. A régi fekete szoknyából kiszabtam az alját, amit maradék farmer anyaggal megerősítettem, hogy tartósabb legyen a táska. Belülre szintén maradék anyagból bélést varrtam zsebbel, amit bevarrtam a táska belsejébe. Mindezek után bekerült a cipzár a táska szájába. Az eredeti rövidnadrághoz volt öv is, ami ugyanolyan színű és mintájú volt. Remek vállpánt lett belőle, miután megerősítés és díszítés céllal a maradék fekete szoknya anyagával kiegészítettem. Már csak a vállpántot kellett a táskához rögzítenem és kész is lett. Nagyon büszke voltam első táskámra, ami nemcsak azért tetszett mert én varrtam, hanem mert majdnem teljesen újrahasznosíott anyagokból készült. Az is nagyon jól esett, hogy sokan megdicsérték. Ez adott inspirációt ahhoz, hogy újabbak és újabbak is elkészüljenek.
