Gesztenyezsiráfok


Nehézség: Idő:

A tegnapi sereg után négy zsiráfra futotta. Kellett mindkét gyereknek egy nagy és egy kisebb. Még nem dőlt el, hogy a kisebb az most zsiráfborjú vagy lányzsiráf. Az lett belőlük, ami éppen a játékhoz kellett. Ezekkel elbáboznak, elbeszélgetnek egy darabig. :)

Ha tetszik, csatlakozz a Facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!

Gesztenyézés


Nehézség: Idő:

Pont tegnapra, az állatok világnapjára esett az idei első barkácsolásunk gesztenyékkel. Készült sok állat: sünök, pókok, hernyók, katica… Részemről megmarad az imádat, bár két saját örökmozgóval és egy kutyával azért nehezebb, mint egy egész óvodáscsoporttal. (Csak egyszer szúrtam az ujjamba. ;) ) Az alkotást is a jó levegőn végeztük, kellemes délután volt. Mindenkinek jó szedegetést a jó időben és jó hangulatú alkotómunkát! :)


Ha tetszik, csatlakozz a Facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!

Papíralma


Nehézség: Idő:

Valahol láttam, de persze nem emlékszem, hol, ezt a megoldást. Nagyon megtetszett. Megcsináltuk. Szerintem a kép magáért beszél: Kell hozzá három papírcsík. Én egy A/4-es lapból vágtam ki kb. 1 cm-es csíkokat keresztbe. Kivágtam egy levélformát. Összeragasztottunk egy csíkot karikának, a másodikat rá, a harmadikat pedig arra. A levelet és az alma tetejét kilyukasztottam az olló hegyével és Milton-kapcsot (népies nevén “jancsiszeg” ;) ) raktam bele. Fel is lehet akasztani dísznek, de tálban is jól mutathat. ;)

Ha tetszik, csatlakozz a Facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!

Befőzés


Nehézség: Idő:

El is felejtettem nektek mutatni, hogy a nyáron sokat dolgoztunk. Idén debütáltam a lekvárokkal.


Kaptam egy csomó sárgabarackot, amit végül megcsináltunk lekvárnak. Utána viszont annyira belejöttem, hogy őszi barackhoz is kedvet kaptam.

Az apróságok meg örömmel darabolták. Ami nagyon jól fejleszt és a puha húsú, érett gyümölcsökkel és a “babakéssel” a legjobb ezt elkezdeni. Miután megvoltak a lekvárok kellett hozzá címke is. Megrajzoltam a barackokat, ők pedig kiszínezték.


Örültem, hogy megcsináltuk, mert az őszit már cukor nélkül tettük el és a sárgabarackba is jóval kevesebb került, mint az “előírás”.
Később készült két üveg aszalt paradicsom, azt is “díszítettük”.

Ha tetszik, csatlakozz a Facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!

Őszi koszorú Makk Marcival és Makk Marcsival


Nehézség: Idő:

Elkészült végül idei őszi koszorúnk is. Jártam nemrég egy kreatív boltban, ahol nem tudtam ellenállni a filcből készült makkoknak és tölgyleveleknek. A makkokból Makk Marcsi és Makk Marci lett végül, a leveleket meg – kis kiegészítéssel – felragasztottam ragasztópisztollyal a tavaszi-nyári virágos koszorúnk szalma alapjára. Így egész olcsón megúsztam. A figurák is gyorsan elkészültek. A megvásárolt filcmakkokra ráragasztottam a mozgó szemeket, és rákötöttem madzaggal négy-négy kis filckarikát, hogy legyen kezük, lábuk. Makk Marcsi “hajában” a szalag is filcből van. A ragasztáshoz mindenhol ragasztópisztolyt használtam.


Makk Marcit és Makk Marcsit igazi makkból is készítettünk. Itt megnézhetitek…

Ha tetszik, csatlakozz a Facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!

Karkötő fűzés


Nehézség: Idő:

Korán kezdtük a szülinapi buliba járást. :) Ez már a második. Az elsőnél elfelejtettem fényképezni, de ott is adott saját fűzésű karkötőt, csak ott még összevissza kerültek a gyöngyök a gumidamilra. Természetesen kapott még mást is az ünnepelt. Remélem, azért legalább annyira örült, mint amilyen örömmel készült ez a pár karkötő. ;) (Négy évesen a gumidamilra fűzés még nem biztos, hogy minden gyereknek megy, de később is elkészíthető anyák napjára, szülinapra, névnapra, karácsonyra kedves ajándék lehet. Nagyon jól fejleszti a finommotorikus képességeket, szem-kéz koordinációt, monotóniatűrést, de még a gondolkodást is! Nem beszélve a sikerélményről! ;) )


Tovább olvasom.

Makk Marci és Makk Marcsi Legoországban


Nehézség: Idő:

A közelünkben van pár tölgyfa, amikről már egy ideje potyognak a makkok. Szedtünk egy kisebb vödörnyit. Nagyon jól lehet pakolgatni, számolgatni, összehasonlítani, párosítani a “sapkájával”.


Majd bevillant gyermekkorom meséje, a Makk Marci! Gyorsan kerestem is az Interneten mesét róla, lehet találni olyat, ami diavetítésként lett mozgófilmre rögzítve. Innen már egyenes út vezetett, hogy előkerüljön a ragasztópisztoly, néhány gomb és az alkoholos tűfilc. Az eredmény a képeken. A háttérben viszont azt láthatjátok, hogy a kis doboz Lego – ami jelenleg gyermekeim rendelkezésére áll (igazság szerint az egyik még csak a felét érte el a javasolt alsó korhatárnak, a másik is alatta van, így ennyi is elég) – nem tartalmazott figurát. Makk Marci és Marcsi elkészülte után ők maguk hidalták át ezt a problémát. Nekem is jobb, mert nem sírnak egy-egy figuráért, főleg, mivel ehhez érzelmileg kötődnek (ők szedték, anya ragasztotta, látták a mesét, mert sajnos, diafilmet épp sehol nem kaptam, az lett volna az igazi). ;) Véleményem szerint ez tovább köti le őket, mint ha veszek nekik egy Lego-bábut. Megunják, félredobják. Ezt megbecsülik, szeretik. Nem mellesleg megtanulták, milyen fáról esett le, mi ette a többi makk belsejét, sőt tervben van, hogy megnézzük, hogy kel ki belőle a fa…

Ha tetszik, csatlakozz a Facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!

Hupikék Törpikés torta


Nehézség: Idő:


Eltelt egy év, ismét kihívás elé állított lányom a tortakívánságával. Hupikék Törpikék gombaházikóját kérte – természetesen törpökkel. És ha még ezt fokozni lehet, akkor nem ám Törpillával, hanem egyenesen a szemüveges (!) Okoskát kellett megformáznom fondant-ból. Mivel Okoskát azért kevésnek találtam egy lányzónak, így Törpilláé lett a ház, ő kukucskál ki a tetőablakon, hogy Okoska mit mond odalent az ajtaja mellett. Én azt hittem, hogy a figurák jelentenek majd nagyobb kihívást, de végül a házikó adta fel a leckét. Töredelmesen be kell vallanom, hogy ez egy jó szögből készített kép, mert valójában hátrafelé dőlt a torta és imádkoztam, hogy az éjszakát kibírja teljes összeomlás nélkül. (Én egy délután alatt háromszor kaptam szívrohamot és omlottam össze idegileg felváltva, de végül összehoztam valamit, aminek azért örült az ünnepelt. Azt mondta, nem baj, hogy dől. ;) ) Nehezítette a torta elkészítését az is, hogy a piros fondant-masszát készen vettem, kicsit kilyukadt a zacskó, és itt-ott megszáradt benne a massza. Ez, sajnos, azt jelentette, hogy amikor rátettem a kinyújtott masszát a tortára, elkezdett szakadni azokon a helyeken, ahol észrevétlenül benne maradtak ezek a kemény darabok. (A gombaforma miatt a súly nagyon lehúzta a tetején és oldalán a masszát, a gyenge pontokon szakadt.) Mivel a gombaházra kellettek pöttyök, így ezekkel valamennyit lehetett segíteni a dolgon.
Végül elkészült, a gyertyagyújtásig egyben maradt, finom volt, elfogyott, bár a törpökből még akadnak darabok a hűtőben, mivel elég tömény édesség ez. ;)
Bátran próbálkozzatok, mindenből lehet valamit tanulni! :)

A recept most e szerint készült, csak meggy helyett málna került bele.

További tortáimról itt olvashattok.

Ha tetszik, csatlakozz a Facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!

Nyúlcipő 2.


Nehézség: Idő:

Mostanában a horgolás került előtérbe. Elkészült az öcsi nyúl cipője is. Már ő sem fog fázni ősszel, télen. Nemsokára kézhez kapják a nyulak gazdái is. Kíváncsi leszek a reakciókra. ;) (Szerencsére maradt fonalam a nyúl horgolásakor, így nem volt nehéz megfelelő színűeket találni neki.)


Babacipő horgolási gyakorlatommal tudtam végül elkészíteni, de mivel minden baba vagy plüssállat más lábméretű, így azt a babacipő horgolást tudom javasolni nektek, amit én tanultam az Internet segítségével. Két részletben van fent a videó itt meg itt.

Ha tetszik, csatlakozz a Facebook oldalamon is, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!